Amikor tervek, különösebb ambiciók nélkül, azonban szerényen feltöltött hűtőszekrény társaságába zuhanok a konyhába, az akármilyen tészta és a bármilyen rizottó mindig nyerő, a családban állandó lángon ég a szénhidrát láz. Van még csontlé, friss alma, és omlós marhahús is maradt még a csontlé után. Kész a leltár, most már a konyha fényei is barátságosabban hatnak, zene bekapcsol, gáz begyújt, indulhat a vacsora...
Hozzávalók:
1 bögre rizottó rizs (arborio)
2,5-3 bögre csontlé
1 bögre fehér bor
2-3 kanál pecsenyelé (elhagyható, de, ha van kéznél, nem érdemes!)
marhahús a csontlé vagy a pecsenyelé készítéséből
1-1,5 édes-savanykás alma
1 fej vörös hagyma
1 ág kakukkfű
bő 2 ek vaj
parmezán sajt
só, ha szükséges (a csontlé és a bor, főleg a pecsenyelé fűszereznek annyira, hogy a sót simán elhagyhatjuk!)
Elkészítés:
Az aprított vörös hagymát serpenyőben hevített vajon megfuttatom, hozzáadom a rizst, megpirítom, visszaveszem a lángot, hozzáadom a bort és egy fél kanál vajat. Hagyom, hadd szívja magába a rizs a nedvességet. A következőkben a csontlevet, a vajat, a bort és a reszelt parmezánt felváltva adagolom a rizshez, mindig kivárva, hogy a hozzáadott nedveket felszívja a gabona. Amikor már puha a rizs, hozzáadom a kakkukkfüvet, a pecsenyelevet, a vékonyra szelt almát, és a csontlében főtt csontról nyert vajpuha, ízletes marhahúst. Óvatosan elkeverem, még utoljára egy kevés vajat adok hozzá, hogy igazán krémes és fényes legyen. A főzésből maradt még bor, jól esik a melengető egytálételhez....