Együnk finomat a Gyerekekért, Gyerekeinkért!
Nézzétek csak, ez jó irány, ezt szeretem, ez tetszik: SEGITSÜTI
Tudom, miről beszélek, 2 kislányom (állításuk szerint: Nagylányom!) van!
Az idősebbik, Sári, 5 éves, és Pécsett született olyan körülmények között, melyeket szívesen kíván magának Anya, érzésem szerint Baba is. Csendes, lágy odafigyelés, nincs sürgetés, időt, teret hagytak nekünk, hogy úgy létezzünk ebben az állapotban, úgy érezzünk, úgy viselkedjünk, ahogy jólesik, éljük meg, amire nekünk akkor, ott szükségünk volt. A Baranya Megyei Kórházban nekünk jó volt minden! Szülőorvos kikövetelt bérezés nélkül, tündéri, fiatal bábaasszonyok, akik kérés nélkül felismerték, mikor kél el egy kis masszázs deréktájon, mikor egy biztató simítás az arcon, mikor kell ráhallgatni a Baba szívhangjára, elváratlan kérdésként merült fel, vajon milyen illatot éreznék viszont szívesen az illatlámpából, vajon teljes megvilágítást vagy csak gyertyafényt fogad-e el a szemem. Itt kristálytisztává vált, hogy a szülésnek megvan a maga ideje, helye, amit nem lehet 'kierőszakolni'.
Gréta lányom 3 éves, a Péterfy Sándor utcai Kórházban született 2007-ben, talán emlékeztek még, ez volt az év, amikor kórházakat zártak be, és választott szülészorvosom 'kényszerűség'ből került a P.S. u. K. névsorára. Éjszakai baba lett Gréti, ennek a Férjemen és rajtam kívül senki nem örült a kórházban, és az ott-tartózkodás minden pillantán érződött a 'korszakváltás' keserű csókja. Rájuk fér a támogatás!
Felelősségteljes munkát látnak el, akinek van Gyereke, érti, miről beszélek, akinek nincs, talán van olyan szerencsés, hogy szülei hitelesen számoltak be neki születése körülményeiről, és el tudja képzelni.
Kedveljétek Ti is, szüljön, aki szívesen teszi!
