Az úúúgy történt, hogy Augusztus óta rácsúsztunk a látványosságra is. Nem, mintha eddig ezt mellőztük volna, de a Borgiák Food Stylist csapataként ebben a munkában ez a fő szempont. Alapos kutatómunka során kiderítettem, hogy az 1400-as évek végén, 1500-as évek elején, mit is, és hogyan is fogyasztottak, főleg nemeséknél, gazdagéknál. Hús és cukor fogyott leginkább, zöldség, gyümölcs, sajt, sötét kenyerek körítés voltak csupán. A terv úgy szólt, hogy lesz néhány ételes jelenet, a néhányból az lett, hogy állandóan Budapest és az etyeki filmgyár között ingázunk. Ez a lényegi rész, amit pedig nekünk hoz ez az esemény, teljes körű szabadság, ami a lakomák megtervezését illeti, végtelen segítség az etyeki gárda részéről, elég kitalálnunk egy szerszámot, eszközt, már kapjuk is, szeretettel, szívesen elkészítve, számtalan átdolgozott éjszaka, fáradtságunkban már-már visongva röhögés, a tökéletes és állandó rugalmasság elsajátítása, nagyon pozitív visszajelzések, és egyértelmű felkérés a 4.-ik évadra is!
3 támpontot kapok a tervezéshez: 1: hol játszik, 2. hány asztal van, 3. megeszik vagy sem. Ezeket a pontokat hosszasan lehetne boncolni, majd egyszer jól kifejtem.... Ha megeszik, ha nem, korhűen főzünk, csak nem mindegy, hogy az ízre vagy a látványra és tartósságra kell koncentrálni. Továbbá, ha Jeremy Irons eszik a jelenetben, neki báránykoronával illik készülni, azt szereti. Ennek megfelelően báránykoronát már jónéhány módon készítettem, eddig egyszer sem került rá sor, hogy megegye, mert vagy korán reggel volt, és inkább sajtot evett vagy elmaradt a jelenet, és a stáb lakott jól. Tegnap gyönyörű menüsorral készültünk Jeremynek és asztaltársainak, időben megjelentünk a forgatási helyszínen, és a Stand by sajnálattal közölte, hogy a rendező úgy döntött mégiscsak borozni fognak, enni nem. Na jó, akkor vissza az egész, lepakol, rendet rak, hazamegy. Aztán jött újra a Stand by, hogy Jeremy kéri az általunk elkészített ételt ebédre az öltözőjébe. Összenéz, mélán vigyorog, vissza a konyhába, bekészít, időzít, terít, hívásra szalad.... Örült ő nagyon, sűrű wow-k közepette fogadta a menüt, aztán vissza kellett mennie a set-be. Az asszisztens később telefonált, hogy jöjjünk újra, Jeremy odavolt az ételért, kifaggatott, hol főzünk, elkérte az elérhetőségünket, és újra és újra megköszönte az ebédet.
Hát így.... :)
Ez pedig Jeremy báránya, mézes, mustáros pácban érlelve, petrezselymes, rozmaringos, vajas pankó morzsába forgatva...
A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy a stáb egy része szívesen zarándokol a mi kis konyhánkba, kóstolni, vihogni, ezt mi nagyon szeretjük. És csütörtökön egy evős jelenetben Cesare Borgia, azaz Francois Arnaud-nak annyira bejött a levesem, hogy forgatás után, kérte, csomagoljuk le, hadd vigye haza :)
Na továbi jó étvágyat kedves Borgiák, Ti meg, kik nézitek a Borgiák-at, jövőre nézzétek bőszen, miket alkottunk! Legyen még ilyen beszámoló??
