Egyesek szerint táplálékunk 60%-át gabonák teszik ki ideális esetben. Egyesek szerint a gabona egészségtelen és hizlal. Vannak, akiknek az válik be, ha déli 12 után minden gabonát száműznek az étrendjükből, vannak, akik arra esküsznek, hogy vércsoportunknak megfelelően étkezzünk, ez egyeseknél kizárja a gabonát, másokat éppen annak bőséges fogyasztására buzdít. Szerintem csinálja mindenki úgy, ahogy neki tetszik! Érdemes tájékozódni, vakon semmit el nem hinni, kipróbálni, majd alkalmazni ill. elvetni, annak fényében, hogy adott téma kapcsán saját magunkon milyen megfigyelést tettünk. Én, személy szerint, gabonafüggő vagyok, lehet az kenyér, tészta, és minden más, jöhet télen, jöhet nyáron, minden mennyiségben!
Az uzsonna szó ugyan békés érzéseket ébreszt bennem, mindenképpen finom élmény, egyfajta megpihenés, az a fajta, amikor a gyerekek nagy rohangászás közepette, ledobják magukat valahova, lihegnek egy kicsit, rávetik magukat a vajaskenyérrelimonádéval, majd rohannak tovább. Már dőlök is hátra, de napközis koszt illatemlékei terjengenek körül, és máris venném kézbe az egész magyar közétkeztetést. Merjünk nagyot álmodni, valósítsuk meg kicsiben, majd gyűjtsünk erőt, és valósítsuk meg nagyban is! Első lépésként kicsi uzsonna, Nektek és nekünk.
Mindhárom uzsonna alapja a köles. Evvel az erővel lehetne árpagyöngy, quinoa, kuszkusz, rizs (mint itt), bulgur, stb., sőt, akár vegyesen!
Az első változatnál egyebet sem tettem, mint kétszeres vízben puhára főztem a kölest, eközben almachutney-t melegítettem, a kész, forró kölesre tettem egy bő kanál szoba hőmérsékletű mascarponét, és arra a langyos chutney-t. Következő történik, a forró köles olvasztja a selymes, lágy mascarponét, ami ennek hatására elkezd bekúszni a köles szemek közé, és húzza maga után a színes, illatos chutney-t. Ha a látvány megvolt, össze lehet keverni, és lehet kanalazni.
Hozzávalók:
1 egység köles
2 egység víz
Mascarpone ízlés szerint
Almachutney-hoz:
Alma, kápia paprika, chili paprika, almaecet, cukor, citrom húsa filézve, héja reszelve, fokhagyma, mazsola, gyömbér, só.
A hozzávalókat kedvünk szerint kombinálhatjuk, arra figyeljünk oda, hogy a folyadék (ecet) és a cukor aránya 1:1 meglegyen. Ha sok a folyadék, nem fog besűrüsödni, ha sok a cukor, túl édes, túl ragacsos lesz. Mindent felkockázok, aprítok, összeöntöm, és kb. másfél óra alatt nagyon lassú tűzön összefőzöm. Érdemes chutney-kat kipróbálni, itt a tavasz, jön a nyár, nyakunkon az ezernyi gyümölcs, ráadásul hűtőben ezer évig eláll!
A következő változat akár egy könnyű nyári ebéd is lehet, már reggel óta süt a nap, mi egyébre is gondolhatnék... A kölest a fenti módon megfőztem, ezalatt érlelt sonkát szeleteltem, minél vékonyabb, annál jobb, parmezán sajtot reszeltem, aszalt paradicsomot kockáztam fel, édes datolyaparadicsomot szeltem, olajbogyót készítettem elő, majd egy kanál genovai pestót (bazsalikom, olivaolaj, parmezán, fenyőmag, fokhagyma, só, bors) elkevertem 2 kanál mascarponéval. A kész kölest elkevertem egy kanál pestóval, majd az aprított hozzávalókat is hozzákevertem, tálaltam, és megfejeltem a pestós mascarponéval.
A harmadik változat újra édes, de ez sem túl édes, a chutney-is változattal szemben, ebben még cukor sincsen. A kölest megfőztem, ezalatt gyömbért aprítottam, reszelni nem szeretem, de minél vékonyabb, annál inkább az íze érvényesül az ereje helyett. Tofut pirítottam, körtét kockáztam fel, majd 2 kanál mascarponét elkevertem egy tk mézzel. A meleg kölest mákkal kevertem, majd hozzáadtam a többi összetevőt is, és a tetejére halmoztam a mézes sajtot.
Szép harmóniák ezek, amik nem az én kezemből szaladtak ki először, leljétek kedvetek az elkészítésben, és újabb és újabb változatok kiötlésében!
