Én ilyenkor már türelmetlen vagyok! Süt a nap, miért nincs már tavasz?!! Unom a száz réteg ruhát, a harisnyát a nadrág alatt, hogy a kulcs-telefon-pénztárca trió mellett a sapkára, a kesztyűre és a sálra is ügyelnem kell! Egyébként is vietnámi papucsban volna ideális létezni egész évben! De nem, a hideg az hideg, rá és a fényre igen érzékeny vagyok, kell a védelem! A töltött kalács sorozat harmadik szereplője türelemre int, nyugalom, még tél van, még itt a kuckózás ideje, még töltődjek, még mélázzak, még tervezzek, még óvjam testem, lelkem, mielőtt fejest ugrom a szédítő, bódító tavaszba!
Hozzávalók:
625 g búza finomliszt
0,5 tk só
50 g porcukor
1 db tojás (+1 sárgája a kenéshez)
63 ml növényi olaj
275 ml langyos víz
21 g friss élesztő
csipet cukor
1 tk vanília esszencia / 1 rúd vanília magjai
A töltelékhez:
120 g pirított, aprított dió
120 g aszalt sárgabarack
2 db alma hámozva, reszelve
50 g cukor
1 tk fahéj
50 g vaj
30 g méz / melasz
A cukormázhoz:
70 g porcukor
1 ek rum
Elkészítés:
Az élesztőt elmorzsolom a csipet cukorral a langyos vízben, félreteszem. Keverőtálba szitálom a lisztet a porcukorral, hozzáadom a sót. Az élesztős keverékben elhabarom a tojást, hozzáadom az olajat. A lisztes keverékhez adom az élesztőset, és elegyítem a tésztát. Addig gyúrom, míg gyönyörű, illatos, egyenletes, selymes tésztává válik. Érdemes gyúrásnál egy keményebb habkártyát kéznél tartani, segítségünkre van mind abban, hogy a keverőtál falára tapadt lisztet, nedves alapanyagokat lekotorjam, és maradéktalanul a tésztám részévé váljanak az összetevők. Vékonyan kiolajozom a keverőtálat, és a tésztagombócot beleteszem, lefedve 45-60 perc alatt a duplájára kelesztem.
Mialatt kel a tészta, a diót aprítom, megpirítom, az almát meghámozom, lereszelem, az aszalt barackot aprítom. Miután megkelt a tészta, kb. 50 cm x 20 cm - es négyzetre nyújtom, megkenem a szobahőmérsékletű vajjal, megszórom a dióval, barackkal, az almával és a a fahéjjal elkevert cukorral, megcsorgatom a mézzel, és határozott mozdulatokkal feltekerem. Az így nyert rúd két végét lezárom, lelapogatom, és maga alá hajtom, és sütőpapírral bélelt tepsiben csigává tekerem. A csiga ne legyen tömör, azaz a ne érjen össze, további 30-40 perc kelesztés alatt a csiga szépen összenő. A csiga tetejét bevagdosom. Letakarva kelesztem. 35 perc alatt aranybarnára sütöm 180 C-on. Rácson hűtöm. Amikor kihűlt (nem kell neki teljesen, de azért a langyosat muszáj megvárni, szeletelni is könnyebb, a számat sem égetem meg, és a cukormáz is jobban érvényesül!), a cukrot elkeverem a rummal, és meglocsolgatom vele a kész kalácsot!
Ha szeretném a tejet, biztosan abba mártogatnám, így inkább takaró alá bújva, egyedül üldögélve, nagy örömmel falatozom.