Az általános cserfespörgős helyett ma szótlankókadt vagyok. Ez önmagában nem baj, sőt szívesen élvezném ki ezt a hangulatot, és ásnám be magam a kanapéra az aktuális könyveimmel, egy jó kancsó vízzel, de ma ez sajnos nem fog beleférni. Ebéddel segítek magamon…
Fenyérfüves rizottó quinoával
A fenyérfű vagy indiai/ázsiai/thai citromfű sok jótékony hatása mellett engem felfrissít, élénkít. Élmény vele dolgozni, könnyen kezelhető, már ha csak egy picit megdörzsölöm, elötör az illata, de, amint kettévágom, árad belőle! A lágyabb részét nyersen is érdemes elrágcsálni.
Ázsiai üzletekben, a Culinaris-ban, mindig kaptok!
A quinoa, ez a dél-amerikai gabonaféle (valójában a paraj és a cékla családjába sorolandó) a vegák, vegánok világában hódit rendkívül magas ásványi anyag- és tápanyagtartalmával. Ami engem jobban érdekel, hogy enyhén diós íze, nagyon jól alkalmazkodik, és állaga is kíváló! Salátákba, köretként egymagában vagy más gabonafélékkel keverve is használhatjátok! Én ma azért dúsítottam vele rizottómat, mert a szerotonin-termelést is elősegíti!
Bioboltokban mindig van!
Hozzávalók:
1,5 bögre rizottó (kerek szemű) rizs
0,5 bögre quinoa
50 g vaj
1,5 l húsleves (vagy zöldségalaplé)
15 cl kókusztej
90 g mascarpone
1 tk reszelt galangal
2 tk reszelt gyömbér
fél vörös chili magtalanított, aprított húsa
korianderlevél
Elkészítés:
A gabonákat serpenyőben felhevítem, majd felöntöm annyi húslevessel, hogy ellepje. Vajat adok hozzá. A rizottófőzés tipikusan “dumáljunk egyet” esemény. Csak annyira kell odafigyelni, hogy milyen mértékben szívja magába a nedvességet. Ezt követve adagolom hozzá a húslevest, a kókusztejet, megint egy kis vaj, a fűszerek, megint húsleves, megint vaj, megint kókusztej… és egyszer csak belekóstolok, és már lágy, krémes ízek tekeregnek a számban. Akkor hozzáadom a mascarponét, és tálaláskor friss korianderlevéllel szórom meg.
Az összetevők hangzatosak, és nehezen beszerezhetőnek tűnnek, de valójában kis időráfordítással, kis utánajárással beszerezhetőek, sokáig elállnak, és annyi módja van felhasználásuknak, hogy annak csak kíváncsiságunk szab határt! Nekem ezek az új felfedezések óriási örömöt okoznak, és ez óhatatlanul is belefő az ételbe…